International Business Machines Corporation (IBM)..

 

               International Business Machines Corporation

     Története:  1880-as években létrejöttek azok a technológiák, amelyek kialakították az IBM magját.

Julius E. Pitrap 1885 ben szabadalmaztatta a számító mérleget, Alexander Dey feltalálta a tárcsás időrögzítőt, Herman Hollerith szabadalmaztatta elektronikus tabulátorát és Williard Bundy 1889-ben feltalálta a blokkolóórát. 1911-ben Charles Ranlett Flint a négy cég összefogásával megalapította a Computing Tabulating Company (CTR) nevű céget New Yorkban.

 Az öt cégnek  1300 alkalmazottja  és számos irodája volt Binghamtonban, Detroit,Washington és Toronto városokban. Ez a cég különböző berendezéseket forgalmazott és kölcsönzött, a bolti mérlegektől kezdve az ipari időrögzítő készülékeken, hús és sajtreszelő gépeken át, a tabulátorokig és lyukkártyákig bezárólag. Thomas J. Watson, Sr. miután a National Cash Register Company tulajdonosa, John Henry Patterson kirúgta a cégből, Flinthez fordult aki 1924-benállást ajánlott neki a CRT-ben, tizenegy hónap múlva elnökké lépett elő. Új eladási szabályokat vezetett be, első négy éve alatt 9 millió dollárra növelte bevételt. A vállalat kiterjesztette tevékenységi területét Európára , Dél-Amerikára, és Ausztráliára. Watson úgy döntött, hogy lecseréli a nevet a sokkal kifejezőbb terjeszkedést sugalló International Business Machines-re. 1933-ra a leányvállaltok beolvadtak az IBM-be. 1937-ben az IBM tabulációs berendezései lehetővé tették a szervezetek számára addig elképzelhetetlen mennyiségű adatok feldolgozását. 1952-ben  Thomas. J. Watson Jr, lett a cég elnöke. 1956-ban  Arthur L. Samuel az IBM 704-es gépen dámajátékot játszó programot készített, egy olyan módszert alkalmazva, amelyben a gép képes volt " tanulni " a lejátszott partik menetéből. Ezt tartják az első " öntanuló " programnak " a mesterséges intelligencia koncepció első gyakorlati bemutatásának. 1961-ben az IBM kifejlesztette a SABRE helyfoglalási rendszert az American Airlines légitársaság számára. 1963-ban az IBM munkatársai és számítógépei segítették a NASA-t a Mercury-programban, közreműködött az 1965-ben a Gemini, 1966-ban Saturn, 1969-es holdra szállás is. 1964-ben bejelentette első számítógéprendszer-családját az IBM System/360-at, majd 1970-ben a 370-et, ezek a gépek szinte teljesen egyeduralkodóvá tették a céget a számítógépes iparágban. 1974-ben az IBM egyik mérnöke, George J. Laurer kifejlesztette az univerzális termékkódot. A pénzügyi swap-ügyletek először 1981-ben kerültek a nyilvánosság elé, amikor az IBM a világbankkal kötött swap megállapodást. Az eredetileg IBM 5150 -es PC-t 1951-ben vezették be és hamarosan ipari szabvánnyá vált.

 1993-ban 8 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el. Lov Gerstnert kérték fel vezérigazgatónak, hogy állítsa talpra a céget. 2005-ben a cég eladta személyi számítógép üzletágát a kínai Lenovonak és ugyan ebben az évben megállapodást kötött  a Micromuse megvásárlására. 2012-ben a Kenexa majd egy évvel később a Soft Layer Technologies vállalatok megvásárlására. 2014-ben  több nagyobb céggel kötött együttműködési megállapodást jelentett be az Apple, Twitter, Facebook, Cisco, Microsoft, Macy's, Tencent, Sesame Workshop, Sesame Street, Under Armour, Box, VMware és a Salesforce.com cégekkel. 2018-ban felvásárolta a Red Hat egy nyílt forráskódú felhőalapú szolgáltatással foglakozó vállalatot.       (forrás: Wikipédia)

 Miért tartom jó befektetésnek az IBM-et? Mert jó ötlet a felhő alapú szolgáltatások fejlesztése. A játékkonzolok szinte kivétel nélkül az IBM által fejlesztett processzorokat alkalmazzák: (PlayStation3, Cell , Xbox360, Nintendo Wii) ezeket a konzolokat rengeteg fiatal használja világszerte és a számuk folyamatosan  növekedni fog szerintem. Végezetül pedig az IBM nem csak hardvert gyárt, hanem szoftvereket is: (Operációs rendszereket, irodai szoftvercsomagokat, adatbázis-kezelőket és még több terméket) ezek elengedhetetlenek a mai rohanó világunkban ahhoz , hogy lépést tudjunk tartani a fejlődéssel.




          Befektetési szempontból fontos adatok:

                                

                                                  Árfolyam adatok 1990-től napjainkig.  

 (forrás:Seeking Alpha)

Induló osztalék hozam (Dividend Yield)  

 (forrás: Seeking Alpha)

Egy részvényre jutó osztalék értéke (éves szinten dollárban értendő).

A cég negyedévente fizeti az osztalékot és jellemzően júniusban emeli azt, a bevételi eredményeitől függően. 

Ebben a táblázatban azokat az adatokat írtam össze  amiket a vásárlásnál figyelni szoktam és ezek az adatok az összes cégbemutatómban szerepelni fognak majd az elkövetkezendő időkben, így jobban össze lehet hasonlítani a portfóliómban szereplő cégeket.

...